Pazarlások, csúsztatások, fóbiák – Orbán stratégia

Orbán Viktor rendületlenül fényezi magát, pedig gyakorlatilag mindent elszúrt amihez nyúlt.
Természetesen nem a bugyuta alkotmányozósdi vagy a Merkel-Sarkozy duó elleni szerencsétlenkedés a legnagyobb baj, hanem hogy a Fidesz még mindig két kézzel szórja a pénzt, miközben a lakosság jelentős része az utolsó tartalékait éli fel.

A Fidesz kormány elődeihez hasonlóan elsősorban dilettantizmusa miatt képtelen kikecmeregni a rendszerváltás óta tartó herdálás csapdájából. Orbán annyival ravaszabb elődeinél, hogy a nyilvánvaló pazarlást csúsztatásokkal próbálja palástolni, valamint annyival ostobább hogy képtelen saját hibáiból tanulni. A társadalom éberségét, amerikai mintára, fóbiái kivetítésével próbálja összezavarni.
A pazarlás, csúsztatás, fóbiák stratégiája a növekvő lakossági terhek és fasizálódási folyamatok miatt egyre szembetűnőbbek.
Orbán Viktor vezetése alatt a nemzet pozíciója a hiteltörlesztések ellenére tovább romlott.
Az Orbán kormány egyéves ténykedésének kiértékelésével és a szükséges konzekvenciák levonásával nem lehet várni, mert az ország hamarosan Görögország sorsára jut.


Pazarlások

Legutóbbi példája a dilettantizmusra visszavezethető pazarlásnak a MOL részvények állami visszavásárlása. Hogy ismét átverik a kormányt, azt a hosszú előkészítés (kb.1 éves) már valószínűsítette, ugyanis annak ugyanúgy árfelhajtó hatása van a tőzsdén, mint a megnövekedett keresletnek a zöldséges standnál. A kormány tehát bevásárolt a feltupírozott árú papírokból aminek az értéke ezt követően természetesen visszaesett.
Jelen állapot szerint kb. 10 százalékkal gyengültek a MOL részvények, tehát a kormány úgy bukott eddig 50 milliárd forintot hogy még nincsenek a kezében a papírok.

Orbán csúsztatása a MOL részvények vásárlásának igazolásakor a vállalat stratégiai fontosságának és az állami tulajdonnak a hangsúlyozása volt.
A MOL azonban a kifizetett hatalmas összeg ellenére sem került állami tulajdonba és azt is leszögezték, hogy az ügyletnek nincsenek különösebb következményei a lakosságra nézve.
A társadalmi ellenőrzés alá vonásnak ugyanis nem egy kisebbségi részvénypakett vásárlás a módja, hanem vagy a többségi tulajdon megszerzése, vagy kevésbé tehetős országok esetében az államosítás. Hogy kinek az érdekét szolgálta a kétes hírű és értékű MOL Zrt részvényeinek megvásárlása azt talán Orbán Viktor sem tudja. Ami biztosnak tűnik, hogy nem az országét.

Orbán hobbija a foci, így érthető hogy a futball bizniszben sem akar elmaradni elődeitől, ami focipálya építési és felújítási lázat váltott ki ország szerte.
Gyurcsány idejében az első osztály pályáit kellett felszerelni 100 millió Ft feletti világítással.
Orbánék már egyszer befürödtek egy 3 milliárdos pálya beléptető rendszerrel, ami azóta is valamelyik raktárban porosodik, de ez nem riasztja vissza őket, hogy egy újabban gondolkodjanak. Persze szó van még új budapesti stadionról, mert a rengeteg meccsre járó szurkoló nem fér el a jelenlegi lelátókon. (ha kitiltják a kemény magot a pályákról, akkor lehet hogy a pár ezres nézőszámok már rekordoknak fognak számítani.)

Az ingatlan bizniszben is otthonosan mozog a Fidesz. Míg Gyurcsány magának játszotta ki az állami ingatlanokat, addig Orbánék inkább osztogatnak. A volt köztársasági elnök például egy 190 milliós ingatlan kap, hogy tudjon reprezentálni. Csak viszonyításképp, ebből durván 100 pedagógus munkahelyét lehetne 1 évig finanszírozni.

A pazarlás nem újkeletű a Fidesznél, szinte minden lényegesebb kótyavetyélésnek részesei vagy ötlet gazdái voltak kezdve a botrányos és méregdrága autópálya építésektől egészen a deáktéri gödörig.


Csúsztatások

A csúsztatások részben a pazarlásokat leplezik, részben az ’eredményeket’ hivatottak alátámasztani.
Orbán több mint 20 ezer munkahely létesüléséről számolt be, ami biztos igaz, csak nem mindegy hogy az új munkahelyek hogyan jöttek létre. Évente több száz vállalat számoltatja fel magát hogy megszabaduljon adósságától, majd kezd új életet más néven úgy hogy a dolgozók alig érzékelnek valamit az egészből. Hogy Orbán húszezer új munkahelye közül mennyi a csődbüntettes azt nehéz lenne megmondani. Ami biztos viszont hogy idén nyáron több száz pedagógust bocsátottak el a Hoffman Rózs által beígért bérrendezés helyett.
Orbán büszkén jelentette be azt is, hogy a nyugdíjak ’átcsatornázásával’ több mint ezer milliárddal csökkent az államadósság, de hogy ez pontosan mit jelent arra nem tért ki, mint ahogy arra sem, hogy a fent már említett MOL részvények vásárlása viszont 500 milliárddal növelte az adósságot.

Orbánék az amerikai és német tanácsadók után most Kínátol várják a megoldást.
Húsz év visszafejlődés is kevés volt hogy Orbán a csapatával felfogja, hogy egy ország ereje saját társadalmában van, így azt kellene erősíteni. Ehhez persze szakértő kormány szükségeltetik, nem az ország kiárusításából dőzsölő sihere had. A szovjet blokk szétesése óta csak azok az országok erősödtek, amelyek ellen tudtak állni a nagyhatalmi gyarmatosítási törekvéseknek. Orbánék nem hogy kiszolgálják, de keresik a gyarmatosítókat.


Fóbiák

Orbán baloldali fóbiája amellett hogy groteszk, több sebből is vérzik
Az egykori KISZ titkár és káder-csemete nyilván nem fiatalkori emlékei miatt gyűlölte meg a múlt rendszert, hanem mert változott a módi. A jobboldali konzervativizmust Orbán úgy tanulta, talán pont Soros György valamelyik intézetében.

A keresztényi túlbuzgóságot tanúsító jobboldali neocon miniszterelnök ugyanakkor paradox módon a sztálinista Nagy Imre ünnepeltetésével emlékezik meg a sztálinista kommunisták áldozatairól.
Magyarország történetében nemigen akad hírhedtebb kommunista Nagy Imrénél, amire a 80-as évek végén Gorbacsovék is felhívták a magyar vezetés figyelmét.
Nagy Imre a sztálinista tisztogatásokkor emigránsok tucatjait juttatta a hírhedt szovjet titkosrendőrség kezére, akik közül a szerencsésebbek megúszták egy szibériai küldetéssel.
Nagy Imre az első számú felelőse a magyarországi kitelepítéseknek, ő akart emléknapot Sztálin halálára, és ő lett 4 elemivel tagja az MTA-nak olyan tudományos munkákért mint a sztálinista mezőgazdasági elképzelések magyarra fordítása. (talán ezért lett a gödöllői egyetem rektora)
Nagy Imre volt az oroszok első számú embere, Kádár csak Nagy árulása után került képbe Tito javaslatára. Nagy Imrét Rajkhoz hasonlóan saját kommunista rendszere darálta le.

Nagy Imre hőssé avanzsálása azért lényeges Orbán Viktornak, mert Nagy Imre újra temetésén elmondott beszéde jelenti politikai ténykedésének csúcspontját. A Nagy Imre mítosz lelepleződése (ami csak idő kérdése, mert a tények jó ideje ismertek) egyben az Orbán mítosz sarokkövének kirúgását is jelenti majd.
Orbán Nagy Imre esetében nem játszhatja el a tudatlan politikust. Itt már nem csúsztatásról, hanem a társadalom öncélú és szándékos félrevezetéséről van szó.


Across