Orbán Viktor képtelen kivinni az országot abból a válságból amibe politikus társaival taszította 20 év alatt. Ennyiben sommázható a miniszterelnök legutóbbi nemzet búcsúztató beszéde és politikai ténykedése. Gyurcsány Ferenec mellett kétségtelenül ő a legnagyobb csapása a rendszerváltásnak, mert folyamatos hitegetéseivel és hamis ígérgetéseivel elaltatta a radikális változást szorgalmazó erőket.
2014-es életszínvonal javulási ígérete inkább szarkasztikus mint humoros.

A liberális tanok kábulatában révedező Orbán Viktor láthatóan még mindig nem érti, hogy az általa hirdetett eszmék dzsungeltörvényeket jelentenek, ahol csak az erősek szabadok, a gyengébbek viszont nem többek prédánál. Az egykori szocialista tábor gazdasági zászlóshajóját Antall József sleppje változtatta préda állammá és Horn Gyuláék tették gyarmattá.
A zöldfülű de annál nagyobb mellényt hordó új politikai generáció Orbánnal és Gyurcsánnyal az élen ezt a kiszolgáltatott helyzetet mélyítették el, mialatt kizárólag saját politikai hatalmuk biztosítására összpontosítottak.
Míg az ország az ellenlábasok viaskodása és verseny fosztogatása között örlődött, a külföldi befektetők zavartalanul stabilizálták meghatározó gazdasági szerepüket.

Hatalmas bajban van az ország, mert Magyarországon nem jó magyarnak lenni.
A külföldi érdekcsoportokat kiszolgáló, azok hiteleiből élő magyar politikai csőcselék nem csak gazdaságilag, hanem erkölcsileg is tönkre tette az országot, megfosztva azt az utolsó pillértől, amire építeni lehetne.

Orbán Viktorban ha maradt volna még valamennyi tisztesség akkor lemondana és átadná olyannak a helyét, aki képes szembe szállni az országot fojtogató külföldi és hazai mágnásokkal, mert az országot úgy nem lehet felemelni, hogy közben fehérgalléros brigantik 100 milliárdokat nyúlnak le, a gazdaság profitjának nagy részére pedig külföldi befektetők tenyerelnek rá.

A demokráciában a nép akarata érvényesül, a fasizmusban érdek-összefonódásoké. Ez alapján mindenki eldöntheti, hogy ma Magyarországon mi van.
Orbán lassan egyéves ténykedése egyértelműen a rendőrállam irányába való eltolódást jelzi, ami akár a nemzet megszüntetésének előkészítésére is utalhat. A rendszerváltástól meglevő rejtett fasizmus Gyurcsány Ferenc kormányzása alatt vált nyílttá, és ekkor az is bebizonyosodott, hogy a magyar nép már képtelen védekezni ellene, nagyrészt az Orbán által blokkolt ellenzék miatt.
A jelek szerint Orbánban ötvöződött Gyurcsány elnyomó rendszere, Bajnai pénz külföldre pumpálása és Bokros nép kizsigerelése.
Az EU-nak a diktatórikus túlkapásokra persze reagálnia kell, de nyilván nem lépnek tovább az ejnye-bejnyéknél, hiszen a nemzet sárba tiprásával ők járnak a legjobban.

Haiti a világ egyik legjobb adottságokkal rendelkező országa, amit egyértelműen a francia és amerikai gyarmatosítók tettek önellátásra képtelenné, kiszolgáltatottá, koldussá. Haiti sokkal közelebb van hozzánk mint azt sokan gondolnák.

Mit lehetne tenni? Először is meg kéne határozni azokat a stratégiai pontokat, ahol az országot legyengítették, melyek megerősítésével esély lehet a fordulatra. Tudni kell, hogy a Wall Street és Nyugat Európa héjái olyan tudatos terv alapján hajtották igába az országot, amit már számtalan más dél-amerikai és afrikai országban kipróbáltak. Az eredmény mindenhol a korrupció terjedése, a lakosság polarizálása, az ország elszegényítése és kiszolgáltatottá válása volt. Ez nem összeesküvés elmélet, hanem kőkemény valóság.

Pénzügyi függés. Az országnak 1980-ban főként az akkori olajárrobbanás miatt 8 milliárd dolláros adóssága volt, ennek ürügyén tudta Fekete János behozni az őt már rég óta környékező IMF-t, ami köztudottan a Wall Street trójai falovának számított.
Az olajárak visszaesésével az ország adóssága 84-re 4 milliárdra csökkent, majd 89-re máig tisztázatlan okok miatt 20 milliárd fölé emelkedett. Az IMF megjelenésétől az ország nem csinál mást csak adósságot fizet vissza, a lakosság nagy része az európai létminimum környékén vegetál. Németh Miklós kivizsgáltathatta volna a hiány okát, de nem tette, Fekete János IMF kormányzó pedig sietősen Izraelbe távozott. Antall József kérhette volna rendszerváltáskor a titokzatos adósság elengedését vagy kivizsgálását, ő azonban a lakosság általi visszafizetés mellett döntött. Ma mindhármukat a rendszerváltás hőseikén ünnepeltetik. Az adósságot végül Horn Gyuláék fizették vissza a magyar vállalatok privatizálása vagy inkább elkótyavetyélése és a hírhedt Bokros csomag által a lakosságból kipréselt pénzek által. Orbánék visszafogott felélési startégiája miatt az ország négy évet bírt ki újabb adósságba keveredés nélkül. Az MSZP hatalomra kerülésével azonban minden elölről kezdődött, és ma már senki sem tudja megmondani pontosan hol tartunk.

Orbán Viktor most újra belekezdett az adósságok visszafizetésébe, amolyan Bokros Lajososan, a lepukkant lakosságból próbálja kisajtolni a külföldre mentett 100 milliárdokat. Ha ezt sikerül kiviteleznie, azaz valóban visszafizetteti az országgal a Gyurcsány éra alatt nagyrészt külföldre lopott irdatlan vagyont, azzal önmagában le fogja nullázni a nemzetet. Semmink sem lesz. Ez nem ijesztgetés, hanem sivár matematika.

Magyarország felelős államfőjének arra kell törekednie, hogy a bankok azoktól hajtsák be rossz kihelyezéseiket akik ellopták azokat. Ma már a bankhálózatok jól látják a pénzmozgásokat, és sikeresebben bukkanhatnának eltűnt pénzük nyomára svájci, virgin-szigeteki, vagy mondjuk izraeli számlákon. Ez nyilván nem érdekük, hiszen ezzel az ország függősége szűnne meg.

Meg kell tiltani az offshore számlákat, mert a bűnözés melegágyát jelentik. Minden fejlett ország küzd a pénzkimentés ellen. Magyarország egyáltalán nem engedheti meg magának hogy milliárdokat lehessen könnyedén eltüntetni az országból.

El kell számoltatni a rájuk bízott társadalmi vagyonból látványosan meggazdagodott, a hűtlen kezeléssel gyanúsítható vezetőket. Az összeharácsolt hatalmas vagyon nem blokkolhatja az igazságszolgáltatást, legyen szó akár Csányi Sándorról, vagy Gyurcsány Ferencről. A bíróságoknak és igazságszolgáltatási szerveknek át kell érezniük felelősségüket, az alkotmányba és jogállamiságba kapaszkodva el kell szakadniuk a politikai csürhétől.

A köztársasági elnököt mint a demokrácia első számú garanciáját függetleníteni kell a pártoktól és miniszterelnököktől, a diktatúra kialakulásának megakadályozása végett.
Smitt Pál ha valamennyire is képben lenne és felfogná funkciója súlyát, maga szorgalmazná a közvetlen választás kiírását, függetlenül teljhatalmú megbízója elképzeléseitől.

Küzdeni kell a cionizmus ellen. A cionizmus a hatalom és haszonszerzésre szerveződött nemzetközi összefonódás és mesze nem egyenlő a zsidósággal. A cionizmus rejtett fasizmus, ami ellen nyíltsággal, a cionizmus leple alatt elkövetett bűncselekmények közzétételével lehet a leghatásosabban küzdeni.

Meg kell menteni az oktatást. A legnagyobb baj a felsőoktatásban van, ahol egyre inkább elharapódzott az önkényeskedés, mialatt az oktatás színvonala erősen visszaesett. A magyar egyetemeken nem azért magas a bukási arány mert itt hülyébbek lennének a hallgatók, hanem azért mert az oktatók nagy része alkalmatlan színvonalas órák tartására, és ezt látszat szigorral azaz buktatásokkal próbálják ellensúlyozni. Az egyre gyengébb formáját mutató oktatási miniszter ezen képtelen lesz változtatni. A dékánok tudnának a legtöbbet és leggyorsabban tenni azért, hogy ezek a maguk szórakoztatásáért oktató tanárok valamennyi önmérsékletet tanúsítsanak. Ehhez persze le kéne szállni a trónról, és hathatósabb ill. következményekkel járó visszacsatolási lehetőségeket kéne kiépíteni a hallgatókkal.

Vissza kell szorítani a kontraszelekciót, korrupciót, vissza kell adni a magyar diplomák becsületét. A magyar diplomák lejáratása ugyancsak részét képezte a külföldi inváziós stratégiának. A diplomások ellehetetlenítésével gyakorlatilag lefejezték a gazdaságot.
A diplomások és általában a munkavállalók elleni visszaéléseket szankcionálni kell, a vállalatokat kártérítésre kell kötelezni azon alkalmazottjukkal szemben, akit jogsérelem vagy anyagi kár ért. Ma Magyarországon a végzettséget szabadon elvehetik, ill. másra ruházhatják.

Redukálni kell a külföldi vállalatok szerepét, elsősorban a kereskedelmi láncaik kiszorításával. A kereskedelem évszázadok óta a nyugati gyarmatosítás legfőbb eszköze. A német, dán, francia vagy angol kereskedelmi vállalatok német dán ill. ázsiai árudömpinggel járnak.
Magyarország a fasiszta politikai struktúra következtében különösen alkalmas a silányabb minőségű termékek elsütésére is, az ország amolyan szemétgyűjtővé vált, ahol olyan árukkal is lehet üzletelni amelyeket máshova nem engednek be.
Orbán Viktor ipar fellendítési elképzelései a magyar kereskedelem megerősítése nélkül nem többek álmodozás szintjén rekedt fantazmagóriáknál.

Magyarországnak nem hazudozó Gyurcsány Ferencekre, évtizedekig tehetetlenkedő Orbán Viktorokra vagy feszültséget szító Vona Gáborokra van szüksége a köréjük sereglő siherehadaikkal, hanem áldozathozatalra kész elhivatott szakemberekre, akik a tudásuk alapján fel merik vállalni a harcot az ország megmentéséért, kudarc esetén pedig vannak olyan erősek, hogy magukra nézve is le tudják vonni a következtetést, meg tudnak válni a hatalomtól, hogy azt náluk jobbnak adhassák át.

Across