Orbán Viktor megválasztásakor nem a magyar nép félrevezetésére és kiszipolyozására, a herdálás fokozására, a válság elmélyítésére, a külföldi dominancia erősítésére és értelmetlen törvények gyártására tett ígéretet hanem arra, hogy megpróbálja talpra állítani az országot abból a kritikus helyzetből amibe rendszerváltás óta sodródott, jórészt az ő személyes közreműködésével.

Összességében megállapítható, hogy míg minden hibája ellenére a szocializmus időszakában erősödött a hazai gazdaság és viszonylagos jólétet és létbiztonságot sikerült elérni a lakosság számára, addig a rendszerváltó politikai elit a hazai gazdaságot szétzüllesztette, a termelő kapacitás jelentős részét elkótyavetyélte és az országot eladósította. Jelenleg a magyar gazdaság külföldi befektetők irányítása alatt áll, az ország nekik termel profitot.
Ameddig ez a gyarmati státusz nem változik, addig az országnak nincs esélye a felemelkedésre.

Azt is látni kell, hogy az az amerikai modell, ami a kilencvenes években meghonosításra került, mára világszerte megbukott. Ez a bukás azért is érinti súlyosabban az országot, mert a német gazdaságot kiszolgáló katalizátor szerepét tölti be, azaz német érdekeknek lett alávetve.
A világválság ugyanakkor kiugrási lehetőséget is jelent ebből a státuszból, hiszen semmi sem kötelezheti az országot, hogy egy széteső és számára különösen hátrányos rendszerhez láncolja magát.

Magyarország csak saját nemzeti gazdaságára támaszkodva állhat talpra. Mivel a hazai vállalkozók potenciálja és kultúráltsága általában elmarad a nyugati riválisokétól, ez legegyszerűbben szövetkezetek és állami vállalatok arányának növelésével lehetséges.
A szabadrablás megfékezése, a társadalmi kontroll hatékony érvényesítése ugyancsak megfelelően működő állami vállalatokon keresztül lehetséges.

Államosítani elsősorban csődbement vállalkozásokat érdemes, megakadályozva a tulajdonosaik csődbűntetteit.
Stratégiai vállalatok állami felügyeltének visszaszerzésénél elsősorban a privatizáció körülményeinek kivizsgálásával érdemes kezdeni az észnélküli részvényvásárlás helyett.

Magyarországot félrevezették és kifosztották, az ellopott és elherdált értékeket képtelenség a lakosságon behajtani, főleg úgy, hogy a kormány meg sem kísérli az okok és bűnösök felkutatását. A felhalmozott adósság jelentős része nyugati bankokban landolt. Érdemes felszólítani ezen bankokat az együttműködésre az ellopott milliárdok felderítésére, ill. el kell utasítani a hitelező bankok felelőtlenségének betudható rossz kihelyezések lakosságon történő behajtását. A hitelcsapda klasszikus gyarmatosító stratégia, amit fel kell tárni, és az ebből adódó kötelezettségeket fel kell számolni.

A gazdaság fokozottabb állami felügyelete képzettebb kormányt feltételez, mint amit ma bármelyik párt nyújthat. Orbán Fidesze elődeihez hasonlóan az egyszerűbb pénzelosztó szerepre rendezkedett be, ami ideális bizonyos befektetői köröknek, de hátrányos lehet a társadalom egészének, amit a jelen helyzet is megerősít.
Jó lenne ha a pártok a parlamenti bulizás helyett létre tudnának hozni egy gazdasági szakemberekből álló pártfüggetlen szervet, ami életképessé szervezné a hazai gazdaságot a magyar társadalom érdekeihez igazítva, ill. betartandó ajánlásokkal segítené a kormány munkáját.

Ki lehet röhögni Matolcsi hazudozásait a parlamentben, meg lehet élcelődni a Fidesz folyamatos csatanyerésein, csak ettől még semmi nem lesz jobb.
A kormány a kőkemény megszorítások ellenére mégiscsak ráfanyalodik az IMF mankójára, ami egyértelmű jele életképtelenségének.

A bűnösöket fel kell deríteni és felelősségre vonni, a dilettánsokat ki kell szűrni, de a legfontosabb egy olyan ütőképes szakembergárda létrehozása, ami nem esik hasra a nyugati mellveregetők előtt, mert ez az ország még egyenlőre a miénk, ha csak papíron is.
A kormány elsődleges dolga, hogy ne csak ott legyen az. Ha erre nem képes, akkor mondjon le, mert nincs idő.

A magyar választások és demokrácia valójában arról szól hogy melyik párt tudja jobban átvágni a szavazókat, hogy aztán négy évig fosztogathassák az országot. Célszerű lenne egy olyan egyértelmű követelmény rendszer létrehozása gazdasági mérőszámokkal, ami lehetőséget biztosít a kormány cseréjére alkalmatlanság esetén, megakadályozva hogy évekig rombolják a gazdaságot és közerkölcsöt. A lemondás nálunk nem műkdik.

A rendszerváltók behozták a nyugati tőkéseket, akik lenullázták az országot. A Fidesz kormány most a kínaiakat is melléjük akarja hozni.
Orbán Viktor valójában idegen kézre játssza az országot, ami ellentmond miniszterelnöki esküjének.


Across