Mit véd Orbán Viktor, miről beszél Demján?

Orbán Viktor megismételte, hogy ellenzi a német-francia kezdeményezésű adóharmonizációt, és hogy jó ideig marad még a forintunk.
A két dolog valahol összefügg, de korántsem annyira, ahogy Orbán szavaiból esetleg sejlik.

Mit is jelent az adó harmonizáció? Alapvetően két gazdasági felfogás húzódik meg az adópolitikák stratégiái mögött.
- Az adóharmonizáció esetén egységesített adókkal ’kilövik’ az adóverseny lehetőségét. Ennek lényege, hogy az adó-verseny általában adócsökkentéssel jár, mert a befektetőket ezzel lehet az adott gazdaságba csalogatni, melynek következményeként az állam jelentős bevételtől esik el. Az adó harmonizáció célja tehát az adócsökkentések irányába mutató verseny megakadályozása megállapodott adókkal.
- Az adóverseny logikája viszont az, hogy bár a verseny által lenyomott adók valóban kevesebb bevételt jelentenek a kormánynak, de ez végül a kormány takarékos költségvetését kényszeríti ki, ami jó dolog.

Magyarország az egyik legjobb példája a két sarkított megközelítés naívságának, és mint általában, az optimális ösvény itt is a két véglet között van. A lényeg tehát a részletekben rejlik, amiről Orbán mélyen hallgat.
Mit is jelent az Orbán által védett, az amerikai liberális neo-konzervatívok által kiagyalt adóverseny. Magyarországon azt jelenti, hogy a külföldi befektetők paradicsomi körülmények közt találják magukat, mert az olcsó munkaerő mellett még jelentős adókedvezményekben is részesülnek. Az adó volt valójában az olcsó munkaerő és felszabadított pénzmozgás mellett a harmadik pillér (a korrupciót nem számolva), melynek segítségével tönkre vágták a magyar gazdasági szektort és gyarmatosították az országot. A külföldi befektetők adó kiesése a nagykönyv szerint a kormányt takarékos gazdálkodásra kellett volna kényszerítenie, ami természetesen nem történt meg, helyette a kormány felverte a lakosság és hazai vállalatok terheit, ill. hitelekkel adósította el az országot. Lehet hogy ezekre a kiskapukra nem gondoltak a nyugati gazdasági tanácsadók? Mivel ők adták a hiteleket is, és nagyon jól ismerték az ország potenciálját, biztos hogy tudták, tehát részükről ez az adópolitika egyértelműen átvágás.

Magyarországon 25% az áfa ami a legmagasabb szintet jelenti Európában. Németországban és Franciaországban 19 ill. 19,6%. Szlovákiában, Bulgáriában és a cseheknél 20% ez a szám.
Az adó harmonizáció értelmében tehát egyrészt a lakosság terheit kéne csökkenteni, azaz a 25%-os adót legalább 20%-ra levinni, illetve a külföldi befektetőket kéne megkínálni olyan adókkal, ami szinkronban van a fejlett gazdaságokéval de legalább a hazai vállalatokéval.

Az adóharmonizációval tehát a külföldi befektetők járnának egyértelműen rosszul, a magyar állampolgárok viszont jól. A magyar gazdaság az egészségesebb viszonyok miatt esélyt kaphatna a talpra állásra, még ha ezt sokan nem is látják át.

Orbán Viktor tehát a külföldi befektetők érdekeit kiszolgálva az ország gyarmati státuszát védi, mint ahogy 150 éve az amerikai déli államok gazdasági okokra hivatkozva védték a rabszolga tartó társadalmi formájukat. Bármennyire vadnak is tűnik, a példa teljesen analóg.

A forint megtartása érdekes dolog, ami akár jó is lehetne a bizonytalankodó euró mellett. A forint azonban lepke valuta, aminek röptét már kis szellők is befolyásolhatják, tehát könnyű célpontja a manipulatív támadásoknak. És az árfolyama mozog is rendesen. Soros György anno a fajsúlyosabb angol fontot ültette le, úgy hogy Orbán kardoskodása a forint mellet megér egy után gondolást. Persze ha a forintot kivennék a tőzsdéről, hiszen sebezhetősége miatt semmi sem indokolja az ottlétét, sőt, - akkor egyértelműb lenne Orbán gazdaság védelmi szándéka. Jelenleg azonban szó sincs erről.
--

Demján Sándort annyira lefoglalta milliárdjainak gyűjtögetése, hogy a rendszerváltás óta egyszerűen nem volt ideje okosat mondani. Most 20 év elteltével megtört a jég.
Annyira, hogy nem is egy okos dolgot mondott, hanem mindjárt hármat.
Érdemes sora venni őket.
- Meg kell erősíteni a magyar termelést. Nagy igazság. Mint hajdani kereskedelmi fenegyereknek azért annyit illene tudnia, hogy a termelés megerősítésének előfeltétele a hazai kereskedelem megerősítése, ugyanis bármilyen szuper dolgot lehet gyártani, ha a külföldi láncok a kínai gagyit árulják helyette (egyszerű példa a cipő. Mi is lett a Botond-al?).
Demján úr skála-kópéként valamikor élenjárt a szakmában, és egyszerűen érthetetlen ahogy végignézte a magyar kereskedelem szétverését.
Talán a kora az oka, hogy ma már nem látja a különbséget hipermarketek és üzletközpontok között, de a trigránitos mamutjai annyit érnek mint halottnak a csók.
Az üzletközpont kereskedelmi stratégia szempontjából nulla, ugyanis csak helyet biztosít az üzleteknek, és nincs mögöttük üzletpolitika.
A hiper-szuper marketek viszont már konrét kereskedelmi egységek beszerzéssel és értékesítéssel, és láncokba szerveződve a termelés koordinálás meghatározó eszközeivé válhatnak.
Tehát míg Demján úr a bevásárló központjaival semmilyen szerepet sem játszhat a magyar termelés szervezésében, addig ha önálló láncot hozott volna létre azzal sokat segíthetett volna.
Amikor magát fényezi, akkor annyit megemlíthetne, hogy azért lehetett az aki, mert az akkori cocialista gazdaságirányítás folyamatosan kereste az élénkítés lehetőségeit, annak ellenére, hogy Nyers Rezső reform álmai majdnem Kádár nyakába kerültek. A szövetkezetek végül surranó pályát jelenthettek, amit anno Demján úr valóban jól kihasznált, de valahol ez volt a feladata. Hogy rendszerváltáskor miért hagyta szétverni azt amit felfuttatott, azt ő tudja.

- Állami vállaltok létrehozása. Múlt cikkeimben már én is említettem az állami vállaltok fontosságát, akár mint a tönkrement vállalatok munkahelyeinek megmentésének, ill. a szakmai irányítás alá helyezésének lehetőségét (sok vállalat azért megy tönkre, mert túl sötét a tulaj). Nyilván nem tőlem vette Demján úr az ötletét, de talán az ő hangját már meghallja valaki, ugyanis nagyon fontos dologról van szó. Tudni kell hogy az Orbán által istenített neoliberális gazdasági struktúra megbukott, mégpedig világviszonylatban. A jövőt a kevert-gazdaság jelenti, ahol az állami vállalatok ugyanolyan létjogosultsággal rendelkeznek mint a magán vállalatok, azaz ahol megbukik a magán vállalat, oda bemehet az állami. Amúgy mindenhol vannak állami vállalatok, és általában nagyobb arányban mint nálunk. Az állami vállalatok ’lehúzása’ szintén a nyugati befektetők átvágásának része volt. Átgondoltabb magánosítással és államosítással ma előrébb tartana az ország.
Az állami szektor erősítésével nem lehet várni, mert ha nem táltosodik meg a Fidesz, és nem kezd az égető gazdasági problémákkal foglakoznia a felszínes politikai viták helyett, akkor az ország hónapjai meg vannak számlálva. Most már mindenbe kapaszkodni kell, ami könnyebb lehet a víznél...

- Arany vásárlás. Demján úr arany vásárlását javasolja. Korábbi cikkeimben már említettem, (ez az ötlet sem tőlem van) hogy a dollár már csak az olajba tud kapaszkodni és várhatóan össze fog omlani. (Az USA külkereskedelme nem indokolja a dollár vezető szerepét, hiszen Kína, Németország is megelőzi, gazdasági potenciálja –GDP- pedig elmarad az EU mögött, azaz az euró lényegében már lelökte a trónról). A dollár rizikó faktorát jelentősen növeli, hogy az USA politikai időzített bomba. A tornyok összeomlása, különös tekintettel a 7-es számúra, még mindig a fizika megmagyarázatlan jelenségei közé tartozik. Az USA kormánya egyenlőre a szőnyeg alatt tudja tartani a kényes témát, de a lelkiismeretes szakemberek (robbantási szakértők, fizikusok, mérnökök, katonai vezetők) nyomása folyamatos, hiszen a szabadesést és az acélszerkezet látszólagos ’eltűnését’ a tudomány jelen állása szerint csak profi robbantással lehet megmagyarázni. És ez robbantás hatalmas utódurranást okozhat, persze csak ha a kormány részéről nem állnak elő egy elfogadható magyarázattal …

Az aranyvásárlás a liberalizált gazdaságok vergődése és politikai bizonytalansága miatt tehát valóban javasolt lehet, már akinek van megtakarítása. Viszont nem szabad elfelejteni, hogy az arany árfolyama is manipulált, tehát nem árt körültekintőnek lenni a hol és mikort illetően.


Across