’Nili Fossae’ – eltemetett élet a Marson?
Adrian Brown: Ezeket a képződményeket élet hozta létre. Ezt az a tény alapján jelenthetjük ki, hogy csak az élet alkothatta azokat az alakzatokat; geológiai folyamat erre képtelen.
Az élet lenyomatait, kövületeit a Marson a Nili Fossae területén érdemes keresni.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Tudósok olyan sziklákat azonosítottak a Mars felszínén levő ’Nilil Fossae’ területén, melyek az élet megkövesedett maradványait tartalmazhatják.
A terület nagyon hasonlít az ausztráliai Pilbarában levő képződményhez, ami a földi élet legrégebbi maradványait őrzi megkövesedett ásványi anyagok formájában, számol be a felfedezésről a ’Földi és Csillagászati tudományos Levelek’ (Earth and Planetary Science Letters) folyóirat.
Adrian Brown, a Földönkívüli Intelligenciát Kereső Intézet (seti) tudósa által vezetett csapat úgy véli, hogy a Nili Fossae képződményei ugyanannak a ”hidrotermál” folyamatnak az eredményeként jöttek létre, ami a földön is őrzi a légrégebbi élet nyomait.
A Marson vizsgált sziklák 4 milliárd évesek, ami azt jelenti, hogy a bolygó életének háromnegyedét zárják magukba. Tudósok először 2008-ban találtak itt szenet.
A szén (karbon) azt jelenti, hogy elképzelhető, hogy a Vörös bolygón volt élet, ugyanis az élő organizmusok idővel elszenesednek, vagy olaj lesz belőlük. Dover fehér sziklái például azért fehérek, mert mészkőt, kálcium-karbonátot tartalmaznak. Ez az ásványi anyag a csontok és kagylók megkövesedésével jön létre, és gazdag tárházát jelenti a korai földi életnek.
A Nasa Crism nevű felderítő kémholdja infravörös sugarakkal pásztázta a Nili Fossae-t, és ezen felvételek megdöbbentő hasonlóságot mutattak az ausztrál Pilbara 3,5 milliárd éves ”sztromatolit” szikláival az összetételre vonatkozóan.
”Ezeket a képződményeket élet hozta létre. Ezt az a tény alapján jelenthetjük ki, hogy csak az élet alkothatta azokat az alakzatokat; geológiai folyamat erre képtelen,” magyarázza Brown.
Az élet lenyomatait, kövületeit a Marson a Nili Fossae területén érdemes keresni.
A 2011-re tervezett Mars expedíció fő célja ennek a nehezen megközelíthető területnek a közelebbi vizsgálata.
A landolás a köves sziklás terep miatt itt meglehetősen kockázatos, ezért júniusban törölve lett a szóba jöhető helyek listájáról.
”A rover (mars-járó) távolabb lesz letéve – és mivel nem ember irányítja, így a roboton fog minden múlni. És ez nagyon veszélyes,” mondja Brown. ”20 km-t kell megtenni egy sík, de meglehetősen köves terepen – azok az ősi kődarabok eléggé viharvertek, és a köves felszín egyenetlen.”
A marsi kiruccanások meglehetősen drágák, a 2011-es utáni ezért 2018-ra van ütemezve.
