'Izrael lételeme a háború'
2010-07-22 - Politaktika Szerkesztőség
Az egy állam megoldás a cionizmus végét jelentené.
A jelenlegi izraeli kormány egy gyarmatosító mozgalom eredménye, ahol a hazátlan gyarmatosítók végül kényszerűségből ragadtak Izraelben.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Egy volt izraeli egyetemi óraadó tanár Ilan Pappe szerint Izrael lételeme a háború, ami egyúttal komoly csapással is fenyegeti a fővárost, Tel Avivot.
Csak az állandó konfrontáció és visszalépés tartja össze az izraeli társadalmat a szétesés ellenében, magyarázza a Haifa egyetem egyik korábbi főelőadója.
Pappe úgy véli, hogy a jelenlegi izraeli kormány egy gyarmatosító mozgalom eredménye.
A hazátlan gyarmatosítók végül kényszerűségből ragadtak Izraelben. Az izraeli rezsim ezért törekszik állandóan új háborúk szítására; Libanon ellen, vagy talán hamarosan Irán ellen is. A jövőbeni háborúk azonban nem lesznek sikeresek, sőt tragédiába sodorhatják a közösséget, nyilatkozta múlt hónapban a német Junge Weltnek.
Izrael két háborút is vívott Libanonnal, 2000-ben és 2006-ban. Az utóbbiban több mint 1200, többségében civil libanoni veszette életét. A haderő mégis úgy vonult vissza, hogy egyik célját sem teljesítette.
Tel Aviv eközben folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy a következő célpont Irán lesz, ahol szerintük atomfegyverek gyártását készítik elő.
A kimondottan cionista ellenes Pappe 1984-től 2007-ig tanított egyetemen, ahonnan a ’A palesztinok etnikai tisztogatása’ könyve miatt menesztették. A könyvben Pappe azt állítja, hogy Izrael létrehozásának alapja és terve eleve a palesztinok hontalanná tétele volt.
Pappet kizárták a posztgraduális oktatásból, és megakadályozták, hogy folytassa oktatói tevékenységét.
Izrael 1948-ban alakult, amikor kiterjedt arab területeket szálltak meg katonailag.
1967-ben további területek kerültek megszállás alá.
”A szociális tanulmányaim eredményeképpen lettem cionista ellenes,” mondja magáról Pappe, aki amúgy az egy állam megoldás híve, mert szerinte az a cionizmus végét is jelentené.
Az izraeli társadalom semmi esetre sem uniformizált, az arab területekről érkezett zsidók rosszabb körülmények között élnek, teszi még hozzá Pappe.
Csak az állandó konfrontáció és visszalépés tartja össze az izraeli társadalmat a szétesés ellenében, magyarázza a Haifa egyetem egyik korábbi főelőadója.
Pappe úgy véli, hogy a jelenlegi izraeli kormány egy gyarmatosító mozgalom eredménye.
A hazátlan gyarmatosítók végül kényszerűségből ragadtak Izraelben. Az izraeli rezsim ezért törekszik állandóan új háborúk szítására; Libanon ellen, vagy talán hamarosan Irán ellen is. A jövőbeni háborúk azonban nem lesznek sikeresek, sőt tragédiába sodorhatják a közösséget, nyilatkozta múlt hónapban a német Junge Weltnek.
Izrael két háborút is vívott Libanonnal, 2000-ben és 2006-ban. Az utóbbiban több mint 1200, többségében civil libanoni veszette életét. A haderő mégis úgy vonult vissza, hogy egyik célját sem teljesítette.
Tel Aviv eközben folyamatosan azzal fenyegetőzött, hogy a következő célpont Irán lesz, ahol szerintük atomfegyverek gyártását készítik elő.
A kimondottan cionista ellenes Pappe 1984-től 2007-ig tanított egyetemen, ahonnan a ’A palesztinok etnikai tisztogatása’ könyve miatt menesztették. A könyvben Pappe azt állítja, hogy Izrael létrehozásának alapja és terve eleve a palesztinok hontalanná tétele volt.
Pappet kizárták a posztgraduális oktatásból, és megakadályozták, hogy folytassa oktatói tevékenységét.
Izrael 1948-ban alakult, amikor kiterjedt arab területeket szálltak meg katonailag.
1967-ben további területek kerültek megszállás alá.
”A szociális tanulmányaim eredményeképpen lettem cionista ellenes,” mondja magáról Pappe, aki amúgy az egy állam megoldás híve, mert szerinte az a cionizmus végét is jelentené.
Az izraeli társadalom semmi esetre sem uniformizált, az arab területekről érkezett zsidók rosszabb körülmények között élnek, teszi még hozzá Pappe.
"Szóljon hozzá ön is a cikkhez!" - a hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
