Hazaárulással vádolnák Gorbacsovot a Szovjetunió utolsó államfőjét
Gorbacsov az 1986-ban elindított reformjairól vált híressé köztük a glasznosztyal és peresztrojkával.
Gorbacsov reformjai következtében bevezetésre került a jegyrendszer, az államadósság négy év alatt 109 milliárd rubelre szökött, a külföldi adósság elérte a 120milliárd dollárt, ugyanakkor az aranytartalék 2000 tonnáról 200 tonnára apadt.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Az Orosz Polgárok Szakszervezetének szóvivője Nils Jogansen bejelentette hogy hazaárulás miatt kezdeményeznek vádat Mihail Gorbacsov, az egykori Szovjetunió utolsó államfője ellen.
A szóvivő azt is hozzátette, hogy szándékukat Moszkva utcáira szervezett ülősztrájkokkal kívánják nyomatékosítani.
”Már előre felkészültünk. A Szovjetunió felbomlásának 20 évfordulója után emlékeztetni szeretnénk az embereket Gorbacsov ebben játszott szerepére,” nyilatkozta Jogansen.
A szabadság és demokrácia bevezetése ellenére Gorbacsovot sokan kritizálják gazdaságpolitikájáért ami annak idején a csőd szélére sodorta az országot. A gazdasági bajokat a 90-es évek elején a Szovjetunió szétesése követte, melynek során 15 köztársaság jelentette be függetlenné válását.
Az Orosz Polgárok Szakszervezete nevű szerveződés 2011 áprilisában alakult és jelenleg 3500 tagja van. Céljaik közt szerepel a szociálisan igazságos állam megteremtése, az ipar államosítása és az orosz nyelv külföldi támogatása.
Mihail Gorbacsov 1985-től 1991-ig volt az Szovjet Kommunista Párt főtitkára ill. 1988-91 a Szovjetunió széteséséig, annak államfője.
Nevéhez fűződik a hidegháború lezárása, a berlini fal lebontása és a Szovjetunió felbomlasztása, amiért többek között Béke Nobel díjjal is jutalmazták.
Gorbacsov az 1986-ban elindított reformjairól vált híressé melyek négy pilléren nyugodtak úgy mind a glasznoszty (nyitottság), peresztrojka (ujjáépítés), demokratizálás és felgyorsítás.
Mialatt politikája előmozdította a demokratizmust mind a szovjetunióban mind a kelet-európai csatlós államokban, a gazdaságra súlyos csapást mértek, melynek következtében ellátási gondok jelentkeztek olyan alapvető termékeknél mint a hús vagy cukor. A háború óta először ismét bevezetésre került a jegyrendszer, az államadósság a 1985-s nulláról négy év alatt 109 milliárd rubelre szökött, a külföldi adósság elérte a 120milliárd dollárt, ugyanakkor az ország aranytartaléka 2000 tonnáról 200 tonnára apadt.
A gazdasági válságot tetézte a ’nyitottság’ miatt fokozódó politikai fezültség, melynek során egyes tagköztársaságok egyre nyíltabban hangoztatták elszakadási szándékukat. A sort az 50 évvel korábban a Molotov-Ribbentropp paktum keretében annektált Balti tagállamok kezdték.
1990-ben már, más távolabbi köztársaságban is komoly zavargások voltak, köztük Grúziával, Azerbajdzsánnal és a kommunista Romániához csatlakozni kívánó Moldáviával.
A Szovjetunió egységét fenntartani kívánó keményvonalas politikai vezetők egy csoportja megalakította az ”Állammentő Bizottságot” és 1991 augusztusában katonai puccsot hajtottak végre Gorbacsov hatalmának megdöntésére, melynek során az államfőt három napig a Krim félszigetén levő rezidenciáján tartották fogva.
A puccsnak az akkor már jelentős politikai hatalommal rendelkező Borisz Jelcin vettet véget.
A puccs a leverése ellenére jelentős politikai veszteséget okozott Gorbacsovnak, mert a ’8-ak bandájaként’ ismertté vált puccsisták korábbi támogatóiból szerveződtek. A puccsisták közül négy agyonlőtte egy pedig felakasztotta magát.
Gorbacsov 1991 augusztus 24-én lemondott főtitkári tisztéről.
