Tüntetések és ellentütetések Kubában
2010-03-19 - Politaktika Szerkesztőség
Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet felszólította a kubai kormányt, hogy vonja vissza a szólásszabadságot korlátozó rendeleteit, ill. engedje szabadon politikai foglyait.
Kubában tagadják a politikai foglyok létezését, a disszidenseket az USA által fizetett ”zsoldosokként” tartják számon.
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!Havannában, Kuba fővárosában több százan vették körül az emberi jogokért tiltakozók kisebb csoportját. A szerdai és csütörtöki demonstrálást a Hölgyek Fehérben nevezetű csoport szervezte. A kormány melletti ellentüntetők az ”ez az utca Fidelé” szlogent kántálva próbálták elnyomni az asszonyok ”szabadságért” kiáltását.
Csütörtökön volt a hetedik évfordulója annak, hogy a kormány 75 kubai disszidenst letartóztatott. Az asszonyok a hét több napjára is felvonulást terveztek nagyobb politikai szabadságot és a bebörtönzött disszidensek szabadon bocsátását követelve.
A felvonulásokat és ellentüntetéseket a helyszínen levő civil ruhás ügynökök és rendőrök felügyelték.
Szerdán az asszonyok közül 30-at erőszakkal buszokba tuszkoltak, majd haza szállítottak.
A közelmúltban két disszidens éhségsztrájkja irányította a nemzetközi figyelmet Kubára.
A múlt hónapban 80 napos éhségsztrájk után elhunyt Orlando Zapata Tamayo, akit 2003-ban börtönöztek be politikai okok miatt. Tamayo a jobb börtönviszonyokért kezdett éhségsztrájkba.
Eddig példanélküli módon Raul Castro kubai elnök sajnálkozását fejezte ki Tamayo halála miatt. Castro az Egyesült Államokat okolta a haláleset miatt, de nem részletezte, hogy miért.
”Nem léteznek megkínzott emberek. Nem voltak megkínzott emberek. Nem volt kivégzés,” mondta.
Egy másik disszidens, Guillermo Farinas múlt hónapban kezdte meg éhségsztrájkját 26 politikai fogoly szabadon bocsátását követelve.
”Kész vagyok meghalni,” közölte családjával és barátaival Santa Clara-ban levő otthonában.
Kubában tagadják a politikai foglyok létezését, a disszidenseket az USA által fizetett ”zsoldosokként” tartják számon, akiknek az a feladatuk, hogy aláássák a kubai kormányt.
Az amerikai diplomaták márciusi sűrű látogatását az USA érintettségének igazolásaként tartják számon.
Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet legújabb jelentésében felszólítja a kubai kormányt, hogy vonja vissza a szólásszabadságot korlátozó rendeleteit, ill. engedje szabadon politikai foglyait.
Csütörtökön volt a hetedik évfordulója annak, hogy a kormány 75 kubai disszidenst letartóztatott. Az asszonyok a hét több napjára is felvonulást terveztek nagyobb politikai szabadságot és a bebörtönzött disszidensek szabadon bocsátását követelve.
A felvonulásokat és ellentüntetéseket a helyszínen levő civil ruhás ügynökök és rendőrök felügyelték.
Szerdán az asszonyok közül 30-at erőszakkal buszokba tuszkoltak, majd haza szállítottak.
A közelmúltban két disszidens éhségsztrájkja irányította a nemzetközi figyelmet Kubára.
A múlt hónapban 80 napos éhségsztrájk után elhunyt Orlando Zapata Tamayo, akit 2003-ban börtönöztek be politikai okok miatt. Tamayo a jobb börtönviszonyokért kezdett éhségsztrájkba.
Eddig példanélküli módon Raul Castro kubai elnök sajnálkozását fejezte ki Tamayo halála miatt. Castro az Egyesült Államokat okolta a haláleset miatt, de nem részletezte, hogy miért.
”Nem léteznek megkínzott emberek. Nem voltak megkínzott emberek. Nem volt kivégzés,” mondta.
Egy másik disszidens, Guillermo Farinas múlt hónapban kezdte meg éhségsztrájkját 26 politikai fogoly szabadon bocsátását követelve.
”Kész vagyok meghalni,” közölte családjával és barátaival Santa Clara-ban levő otthonában.
Kubában tagadják a politikai foglyok létezését, a disszidenseket az USA által fizetett ”zsoldosokként” tartják számon, akiknek az a feladatuk, hogy aláássák a kubai kormányt.
Az amerikai diplomaták márciusi sűrű látogatását az USA érintettségének igazolásaként tartják számon.
Az Amnesty International nemzetközi emberjogi szervezet legújabb jelentésében felszólítja a kubai kormányt, hogy vonja vissza a szólásszabadságot korlátozó rendeleteit, ill. engedje szabadon politikai foglyait.
"Szóljon hozzá ön is a cikkhez!" - a hozzászóláshoz bejelentkezés szükséges!
