Megnyitó

Zuhogó eső terelte a fősátor védelmébe, egymáshoz igencsak közel a
reggeli megnyitóra kíváncsi táborlakókat. A szervezőcsapat nevében
Sándor Krisztina, Toró T. Tibor és Németh Zsolt, Albert Tibor új
házigazdával – Tusnádfürdő frissen megválasztott polgármesterével –
egyetemben rutinosan lőtték be az idei év üzeneteit, szimbólumait.
Idén Tusványos „más kép/másképp", hangsúlyozta a szervezők nevében
Sándor Krisztina, másképp fogad minket a tábor, mind arculat, mind a
szervezőcsapat összetételének szempontjából. Persze ez nem gond,
hiszen Németh Zsolt hasonlatában „Tusványos olyan, mint egy
postakocsi", váltott lovakkal halad.
A hozzászólók mind meglovagolták a szójátékot, egyúttal kicsit
hazaüzenve is.
Más kép fogad minket jövőre Tusnádon, ígérte Albert Tibor, egy olyan
városé, amelyik mostantól már felül Székelyföld szekerére, nem csak a
viccbeli legényekhez hasonlóan a szekér után szalad.
Másképpen kéne csinálni több mindent több szempontból is,
figyelmeztetett Németh Zsolt, hiszen Magyarországon válság van,
Erdélyben továbbra sincs párbeszéd a két oldal között, pedig az igény
mind erősebb és erősebb, a magyar-erdélyi magyar kapcsolatok pedig
mindinkább egy anyós-férj viszonyra emlékeztetnek.
Vannak dolgok, azonban amelyek idén sem történnek másképp. A már
ismert, jól bejáratott, tusványosi gondolatok – szabadság, párbeszéd,
kreativitás – mellett a tábor egy örökös szintézise a
júliustól-júliusig tartó eseményeknek, amely az előző év eseményeinek
elemzéséből táplálkozva a jövő év terveit veti papírra. Éppen ezért,
nem arról kéne beszélni, hogy ki nincs itt, hanem arról, aki eljött,
hiszen ide eljöhet bárki, de nem kötelező, az jöjjön el, aki jól érzi
magát, vélekedett Toró T. Tibor.
 

Nemzeti és társadalmi szolidaritás
Magyar és román integráció alulnézetből

A fősátor első programpontjában a meghívott előadók, Navracsics Tibor
(FIDESZ), Cristian Pîrvulescu (Asociaţia Pro Democraţia) Kovács Istán
(MPP) moderálásával Románia és Magyarország perspektíváit beszélték
végig az Európai Unió kontextusában. A beszélgetést Navracsics Tibor
indította, abbéli félelmeinek adván hangot, hogy a jelenlegi
belpolitikai képlet Magyarországot az európai verseny vesztesévé
teheti. Meglátása szerint a felelős a jelenlegi kormányzó elit, aki
bár a rendszerváltás győzteseként került ki, inkompetenciája
nyilvánvalóvá vált: az ország érdekeit képtelen érvényesíteni az
Európai Unió intézményrendszerében. Mi több, átfogó politikai,
gazdasági és társadalmi válságba sodorta Magyarországot. Megoldásként
az előrehozott választásokat jelölte meg, Magyarországnak fel kell
készülnie a 2011-től esedékes EU-s elnökségre.
Cristian Pîrvulescu szerint Romániának oda kell figyelnie, hogy az EU
mind gazdasági, mind politikai értelemben a válság jeleit mutatja.
Csakhogy az integrációt vezénylő politikai elit erről nem vesz
tudomást és képtelen felelősen cselekedni. A politikai ellenségeskedés
pedig felismerhetetlenné teszi az amúgy is törékeny társadalmi
szolidaritást. Románia esetében az integráció a munkaerő tömeges
elvándorlását okozta, ezt a veszteséget pedig képtelen feldolgozni. A
probléma áthidalására az állam átfogó reformjára lenne szükség, de
ebben ellenérdekelt a privilégiumait féltő elit.
 

Önkormányzatok másképp
Fidesz és MPP önkormányzati találka

A fősátor reggeli előadása az RMDSZ színeiben meghívottak
távolmaradása miatt jelentősen átalakult a tervezetthez képest.
Eredetileg fiatal önkormányzati képviselők találkozását tervezték,
cserébe a jelenlevő kézdivásárhelyi és gyergyószentmiklósi MPP-s
polgármesterek politikai hitvallásainak lehettek tanúi a
kíváncsiskodók. A két politikus az önkormányzás lehetőségeit
értelmezték, mint lehangzott a szolgáltató és önfenntartó
önkormányzás
hívei. Terveik között szerepel az elektronikus ügyintézés
modernizálása és a kiépítendő civil szférával történő szoros
együttműködés. Hasonlóképpen vélekedett a helyettesítőként beugró
fideszes érdi polgármester is. Az MPP-s polgármesterek röviden a
kampányt is kiértékelték, elhangzott az MPP sikeréhez hozzájárult az
életminőség romlása is. A polgármesterek között vita alakult ki,
érdemes-e eladni, illetve bérbe adni az önkormányzat szolgáltatásait.
 

Mi legyen másképp? – Értékekkel teli politizálást

Civil harcostársak ültek a MISZSZ délelőtti első előadásán, hiszen a
Színpadon az új nemzedék. Megjelenés a hazai politikában. Mi
lesz/lehetne másképp? Előadás meghívottai Nagy Pál, Jakab Attila és
Sándor Krisztina mind valamilyen szinten mind a Magyar Ifjúsági Tanács
és az általa tömörített szervezetekhez köthetőek. Bognár Zoltán
moderátor irányításával az előadók több témát futottak át – mint
például ifjúságpolitika, sikerek-kudarcok, támogatáspolitika,
autonómia – amelyek direkt vagy indirekt módon kötődtek a meghívottak
politikai életpályájához.
A „közös gyökerek ellenére" három különböző életpályának, három
gyökeresen különböző, de sok esetben találkozó nézőpontnak lehettünk
tanúi. Nagy Pál, az RMDSZ belső majd külső ellenzékének egyik vezetője
jelenleg csak érintőlegesen foglalkozik a politikával, hiszen Tőkés
László székelyudvarhelyi EP-irodájának vezetése, a püspök iránt
érzett
személyes bizalom és szimpátia eredménye. Ugyanakkor az Udvarhelyi
Színház igazgatójaként szükségesnek érezte a távolságtartást a helyi
politikai csoportosulásoktól. Ezzel szemben Sándor Krisztina
életpályája sok esetben külső ráhatások eredménye is. Mind a MIT-ben,
mind az MPP-ben betöltött elnöki szerep a mások általi meggyőzés és
kötelességtudat különös ötvözetének eredménye. Jakab Attila a Zöld
Párt udvarhelyi tanácsosjelöltje állt a politikussá válás
legpragmatikusabb szintjén. Csapata rendelkezett egy projekttel,
amihez kénytelenek voltak megtalálni a legsemlegesebb teljesítési
eszközt. Ez pedig a Zöld Pártban való indulás volt.
Az előadás különös színfoltjának nevezhetjük a megjelenített fiatal
politikai szereplők civil arculatát és gondolkozás módját. A
pártfegyelmi kötelék nélkül voltak képesek beszélni mind az RMDSZ,
mind saját pártjaik hibáiról. Kívülállók számára megnyugtató
bírálatok
érték a Nagy Pál által „zsákmány-politizálásnak" nevezett jelenleg
játékos pártok – RMDSZ, MPP – csúcsvezetőségét, de a Zöld Párt
egyes
hataloméhesebb tagjait is. Ezzel szemben a beszélgetésen jelenlevő
fiatal politikusok az értékalapú politizálás mellett tették le a
voksot.
 

Mit olvashatunk ki az önkormányzati választások kártyáiból?

Az önkormányzati választások elemzésére került sor 14 órától a
Jakabffy műhely keretén belül. A résztvevők – Szász Alpár Zoltán,
Székely István és Bakk Miklós politológusok – átfogó képet adtak
arról, hogy miért volt más az idei választás az eddigiekhez képest. A
beszélgetés teljes mértékben a szakmaiság jegyében zajlott, hiszen a
meghívottak listáján szereplő politikai játékosok – Porcsalmi Bálint,
az RMDSZ és Orbán Balázs az MPP politikai tanácsadója – hiányoztak.
Az MPP politikai színrelépése több következtés levonására késztette a
jelenlevő előadókat. Az egyik legfontosabb ilyen következtetés a
tömbmagyarság és a interetnikus környezetbeli magyarság választási
magatartása közötti különbség volt, hiszen világossá vált, hogy míg a
többségben élő magyarság elfogadja a választási pluralitást, addig a
kisebbségben élők teljes mértékben elutasították azt. Ebből a
megközelítésből egy új Székelyföld-határvonal is körvonalazódik,
amikor is a jelenleg Maros megyéhez tartozó területek az interetnikus
logika alapján működő Marosvásárhely vonzáskörzetébe tartoznak.
Míg a számadatok világosan kimutatják ezt a törésvonalat, addig az
RMDSZ és az MPP választási stratégiája nem alkalmazkodik ezekhez az
igényekhez. Az RMDSZ jellegzetes interetnikus logikán alapuló
stratégiája nem alkalmazható a Székelyföldre, illetve az MPP többségi
dinamikán alapuló diskurzusa nem gyökerezik meg Erdély többi részén.
 

Párbeszéd az autonómiáról
Regionalizmus a kulcsszó

Bakk Miklós politológus moderálásával ültek asztalhoz magyar és román
értelmiségiek, hogy megvitassák az erdélyi magyarság önrendelkezésének
perspektíváit: Smaranda Enache, Daniel Barbu, Dorin Zamfirescu,
Kolumbán Gábor, Izsák Balázs, Ferencz Csaba, Csinta Samu és Gabriel
Andreescu részvételével.
A beszélgetést Smaranda Enache felvezetése indította. Megállapította,
az erdélyi magyarság autonómiatörekvése békés úton zajlik és nem
jelent biztonságpolitikai kockázatot. Sőt, az európai politikai
trendek bizonyos értelemben legitimálják is. Külön kiemelte, Románia
2013-ra felvállalta régióinak átalakítását, így a kérdés
aktuálpolitikai tétje a közeljövőben erősödni fog. Enachet Izsák
Balázs, SZNT-elnök felszólalása követte. Izsák elmondta, szervezete az
európai regionalizációs folyamatához kapcsolná a székelyföldi
autonómia ügyét. Az SZNT három autonómia-modellt dolgozott ki
(területi, személyi és a regionális települések), figyelembe véve az
erdélyi magyarság sajátos földrajzi és társadalmi sajátosságait. Az
önrendelkezés a regionalizmussal történő összekapcsolódásával mindenik
előadó egyetértett, elhangzott, az etnikai jelző nem szerencsés az
autonómiatörekvések közéleti tematizációjá esetében. Kolumbán Gábor
összekapcsolta a környezet- és tájvédelmi politikát a kisebbségvédelem
és az önrendelkezés kérdésével. Kielemezték a román politikai
szereplők viszonyulását is, biztató jelként értékelték, hogy a
regionalizmus eszméjével manapság már három parlamenti párt is
egyetért. Megfogalmazódott, a hatékony tematizálás és párbeszéd
érdekében szüksége az állandó, intézményesített fórumok léte.
 

2008. július 17.

Tusványos Press