Kedves M.Szabó úr!

Megpróbálom így levélben leírni a mostani aktuális dolgokat, remélem az első; kézből kapott informáciok a legmegbízhatóbbak. Én, mint az öt börtönben levő; fiú egyikének az édesapja, másképpen nem tudok, csak e módon becsületesen küzdeni az igazságtalan ítélet ellen.

És ez ennek az egyetlen módja hogy kimondjuk ami kínoz bennünket közel 4 éve.

1.
Február végén kaptunk értesítést a fiúk közös ügyvédjétől a strasbourgi beadvány hogy el lett utasítva. A rövid válaszból az vehető ki hogy a beadványban felsoroltak alapján, nem lettek az emberi jogok megsértve amik a konvenció törvényeibe ütköznének. És hogy erre nincs fellebbezési joga a fiuk ügyvédjének.

Az emberjogi bírósághoz Strasbourgba avval a céllal fordultak a fiúk, hogy, egy ilyen elismert bíróság mérlegelje felül, hogy valójába az eljárás jogos e volt vagy sem. Mindenki akik ezt közülünk a fiúktól és szülőktől és hozzátartozóktól hallotta, hogy az eljárás során rengeteg hiba és jogsértés történt. Avval biztatott bennünket, hogy forduljunk Strasbourghoz, mivel ez egy ilyen koncepciós per amilyet csináltak belőle gyorsított eljárást levezetve és semmit figyelembe nem véve. Mi szülők teljes közreműködést nyújtottunk a strasbourgi beadványhoz kellő összes adatot, sőt dicséretre méltó pontos adatokat adtunk le a fiukat képviselő közös ügyvédnek. Még sem lett eredmény, hol és milyen mulasztás történt nem tudni. De nem ezt vártuk. Akkor hol keressük az igazságot.

2.
A petícióról hallottunk és hogy tüntetés is követte, de mind idáig lényegesebb lépés nem észlelhető,sem a magyarok elleni jogsértések felülvizsgálatára sem a rengeteg magyarok elleni elkövetett atrocitásra, aminek számát a Magyar külügyminisztérium is jól tud, hisz ez a téma az Ö hatáskörükhöz tartozik, felelősséget kellene hogy érezzenek a külhoni magyarság iránt.

A külügyminisztérium irányából még nem informálódott a fiúk esetéről senki sem, de azt ki kell emeljük, hogy április 20-án meglátogatta a szülőket Patrubány Miklós a MVSZ elnöke és elnökségi tagjai. E eset kapcsán informálódott és lakossági fórumot is tartottak a Temerini mozi-teremben. Igen Ők is küzdenek a külhoni magyarságért.

3.
Szerintünk a jelenlegi Magyar kormány nem éppen tanúsít példát a külhoni magyarok iránt, keveset éreznek velünk egyet, mert nem tudják, hogy milyen a kissebségben élni, megmaradni ott ahol születtünk, érvényesülni és a fiaink esetében egyforma jogrendet élni. Nem tehetünk róla, hogy mi külhoni magyarok vagyunk.

Vannak, akik nemzetben gondolkodnak és Magyarországon őket nevezik egyesek ellenzéknek, igen de ők azért ránk is gondolnak minden elszakított részen élő Magyar testvérükre. Ők azok, akik nap mint nap küldik a leveleket, hívnak bennünket telefonon és segélyt küldenek a fiaink részére. És még őket nevezik ellenzéknek, szerintünk testvéri hazafiak nevet kellene adni nekik. Köszönjük, amit tesznek értünk és üdvözöljük mindannyiukat..

4.
A fiúk ügyével járva nemzeti érzelmű médium foglalkozott és követi a napjainkban is, akik belátták azt hogy valójába nagy igazságtalanság van az esetben, kisebb nagyobb szünetekben foglalkoznak a témával, van akik hírközlés gyanánt álltak hozzá ügy is folytatták, de szembe kell néznünk avval hogy itt ebben az öt temerini fiatal elitélésében irányított ítéletről van szó, ami messze- messze eltúlzottabb az ellenkező elkövetőkhöz viszonyítva. A fiuk honlapja elég szépen látogatott, tehát akit érdekelt az eset elolvasta és sokan továbbították is különböző oldalakra. A fiúk esetéről készül egy film is, ami meg fogja nyitni a nagyobb érdeklődést a médiákban, de arra a kellő feltételek meg kell hogy valósuljanak. Hogy mennyire fontos a két ország viszonyában ez az eset, azt azokra bízzuk, akik ezen a munkahelyeken dolgoznak, szerintünk hogy érezné magát ha a saját gyerekei lennének a mieink helyében. Küzdenének e értük.

5.
A fiúknak az a 16 hónap volt a legnehezebb, amikor közel 20km re tőlünk Újvidéken vizsgálati fogságban voltak. Az első nap odaszállításuk napján nagyon megverték őket az őrök és a benyalatos fegyencek. Aminek mái napig is húzódó következményei maradtak, pszichikailag összeomlottak. Az elsőnek a legnagyobb délvidéki magyar part ítélte el a tettet lovat adva a szerb médiának, ami éjjel nappal csúfosabbnál csúfosabb cikkekkel szórakoztatta a nemzetét és egyes politikusok szónoklatává vált álhírek mellett, felfújták a történteket. Eközben zargattak bennünket telefonon, és félemlítő leveleket kaptunk a fiuk házi címeire. A börtön igazgató is beismerte egy alkalommal a támadást rájuk, de ő éppen nem volt a szolgálatában azon a hétvégén. Semmit nem tett ezeknek a tortúráknak a kiderítése érdekében. Ezekről a börtönbeli tortúrákról mindenki lett értesítve de senki sem tett ellene komolyabb beavatkozást. A belgrádi Helsinki bizottság levélben küldte el a figyelmeztetését, de eltussolták a tortúra kivizsgálását, vagy pedig a fegyőrök leváltását. Ebben a börtönben letiltották velünk az anyanyelvünk használatát a saját gyerekeinkkel!! Teljes lelki terror volt alkalmazva, hetente szerdán jártunk ide látogatóba. Hétről hétre ugyanaz volt az észrevételünk, hogy élvezkednek rajtunk mivel Magyarok vagyunk.

A 65 látogatásból itt az újvidéki fogdában csak egyszer tudtunk beszélni anyanyelvünkön, az őr megengedte. A bírónő adta ki a bíróságon az engedélyt a látogatásra, számtalanszor mondta, hogy minek megyünk minden héten látogatóba, provokált bennünket, engem, mint szülőt indoklás nélkül letiltott a látogatásról, három hétig nem engedett be. Voltak barátok, akiket kizavart amikor kérték a látogatási engedélyt, azt fűzte hozzá hogy a börtön az nem Hotel, és nem adott engedélyt. Ha valaki ezt a kálváriát végig járta volna velünk az tudna a jogsértésekről könyvet írni. Gyalázatos.!!!

A tönkretevés függvénye az első fokon. A vizsgálati fogságban addig tartották őket 16 hónapig még nem lett jogerős az ítélet. És miután elsőnek megjelentették a médiában a hírt, a fiuk tudta nélkül gyorsan elhelyezték őket Sr. Mitrovicára, 2005 októbere óta ott vannak. Némileg más a helyzet mint Újvidéken de a börtön az börtön. Itt is nagy a szigor. Pár hónapja három fiú dolgozik kettő még nem kapott munkát. A szülők hozzátartozók együtt küzdenek a fiukkal. Ez a drákói nagy ítélet 61 év az öt fiúnak, teljesen felborította az életünket. Fellebbezések sokasága lett elküldve úgy a fiuk részéről úgy az ügyvédeik részéről úgy az evvel nem belenyugvó szervezetek, hozzáértő; emberek oldaláról. A szerbiai igazságszolgáltatás nem tanúsított megértést kérelmükre. Csakis az eljárást levezető bírónő ítélete volt a helyes, semmi más nem lett figyelembe véve. Csak alaptalan és újra alaptalan. Mint egy ilyen irányított ítéletben azt szokás levezetni. És lassan-lassan azért kibújt a szög a zsákból - egy másik esetben egy fajtalankodó szerb pap elitélésének elodázásában ugyanazok a bírák szerepeltek, akik a fiainkat elítélték úgy a bírónő az újvidéki kerületi bíróságról úgy a belgrádi felső bíróságon a bizottságokban, akik jóváhagyták és megerősítették a bíróság ítéletét.. Van bíró, akit korrupció vádjával már elitéltek 8 évre.

Megjelent az újságokban a bírák a leváltás előtt, méghozzá az igazságügyi miniszter nyomozást indított ellenük a szerb pap esetében. Vajon a fiuk esete nem gyanús? Ugyanazok a bírák kimossák a szerb papot, a magyar verekedős fiúkat meg ilyen szigorral ítélik, jóváhagyják és alaptalanok a fellebbezések.

Biztosak vagyunk abban hogy e sorokat magas jogi szakértők is elolvassák, kérnénk őket itt gondolják át jobban, hogy ítélkeztek a fiaink esetében.

A küzdelem folytatódik, a fiúkat nagyon megviselte ez a hosszú bezártság, az igazságtalanság, senki nem mondta közülünk, hogy a tettet nem kell büntetni, mindenkire egyformán kellene alkalmazni a törvényt. Nem 10-15 éveket adni a magyar fiúknak a többségi nemzetből származó bűnösöknek meg alig keveset vagy semmit.

Nagy az aggodalom, sajnos már három személy elhunyt a szülők és hozzátartozók közül, nem küzdhet velünk fiaink szabadulásáért.

Elfáradunk de más megoldás nincs mint NEM ADJUK FEL - és küzdünk tovább.

Reméljük ez alkalommal is megértő emberekre találunk és küzdelmünket megértve támogatják. Mivel ez a küzdelem csakis az IGAZSÁG és a MIELŐBBI SZABADULÁS reményében vívódik.

Üdvözlettel a Temerini fiúk és szülei

Közreadta:
M.Szabó Imre
Magyarok Világa
Felelős szerkesztő, műsorvezető

Kapcsolódik:

Temerini fiúk – 61 év börtön igazságtalanul
Hágában a szerb háborús bűnösök és tömeggyilkosok sem kaptak ennyit...
ifj. Máriás István 15 év, Illés Zsolt 13 év, Szakáll Zoltán 11 év 6 hónap, Uracs József 11 év 6 hónap, Horváth Árpád pedig 10 év börtönbüntetést kapott.