Rendszerváltás? Rendszerváltás
Történt-e rendszerváltás Magyarországon. A válasz határozott igen. Szocialista országból kapitalista ország lettünk. Akik annak idején a forradalom leverésében működtek közre, most átszellemült arccalemlékeznek meg azokról, akiknek a vesztét okozták.
A frakkos kommunisták kétarcúsága vagy inkább arctalansága a magyar gazdaság felélése mellett erkölcsileg is tönkretette az országot, a hozzájuk képest kisstílűen harácsoló ellenzék asszisztálása mellett.A képmutatás és csalás lassan berágja magát minden társadalmi rétegbe.
Történt-e rendszerváltás Magyarországon. A válasz határozott igen. Szocialista országból kapitalista ország lettünk. Akik annak idején a forradalom leverésében működtek közre, most átszellemült arccal emlékeznek meg azokról, akiknek a vesztét okozták. Ami megtévesztő, hogy a rendszerváltás ellenére a tényleges hatalom megmaradt azoknál, akik azt korábban birtokolták. A volt rezsim kiszolgálói a személyes kapcsolataikat ill. Antall József gyengeségét kihasználva, politikai hatalmukat a működő tőke kisajátítására használták, majd a gazdasági hatalom birtokában visszaszerezték a politikai hatalmat is. Módszereik nem változtak. Akik azelőtt kommunistaként az oroszoknak szolgáltatták ki az országot, most kapitalistaként amerikai és nyugat-európai politikusok előtt borulnak le. A frakkos kommunisták kétarcúsága vagy inkább arctalansága a magyar gazdaság felélése mellett erkölcsileg is tönkretette az országot, a hozzájuk képest kisstílűen harácsoló ellenzék asszisztálása mellett. Puszta létükkel igazolják a hazugság létjogosultságát. A képmutatás és csalás lassan berágja magát minden társadalmi rétegbe.
Ex KISZ titkár miniszterelnökünk jól példázza a jelenlegi helyzet abszurdságát. Apró Antall családjába nősülve a hajdani oroszbarát kommunisták sasfészkébe került. Apró Antallról tudni kell, hogy az ’56-os forradalom idején ő adott parancsot a civilek közé lövésre, és ő felügyelte Nagy Imre és mártírtársai perét. Ő jelentette be a halálos ítéleteket mint a ’nép jogos elégtételét’. Mint érdekességet említem, hogy a Szemlőhegy úti Apró villában, azaz Gyurcsány rezidenciájának épületében lakott ’társbérlőként’ Jahner Bakos Mihály is, aki az ’56-os forradalom utáni rögtönítélő bíróságok létrehozója (az özvegye ma is haszonélvezője a villa résznek), a kertszomszéd pedig, maga Kádár János volt. A villa méltán adhatott volna, vagy adhatna otthont a ’Terror háza’ kiállításnak. Az anyós, a Szovjetunióban tanult Apró Piroska, meglehetősen titokzatos és bizonyos körökben befolyásos személyiség. Hogy a hajdani orosz szálak ma mennyire erősek, csak találgatni lehet. Gyurcsány közvetlen közegének ismerete talán segít megérteni, hogy egy a szobájában tárt karokkal (rosszmájúak szerint degeneráltan) táncolgató ’örökifjú’ honnan szedte a bátorságot, hogy brutálisan, az intézkedési szabályokat áthágatva, rendőrségünket a hajdani AVH szintjére ledegradálva, vérbe folytassa a 2006. október 23-i megemlékezést és tüntetést. Nem zavarják a kordonnal körülzárt üres lelátók, tojásesők. Nyugodtan mondja blődségeit, bízva a mögötte lapuló erőben, ami nem feltétlenül jelenti egy hatvanéves nő fizikai erejét.
Mi változott? Lássuk hát a különbségeket és párhuzamokat.
- A kommunistákból tőkések lettek, az orosz diktátumot (amit Kádár meglehetősen leredukált) felváltotta a nyugati, újabban keleti tőkések előtti hajbókolás. (Hofi mondata jut eszembe: ’Magyar ember nem érzi jól magát, ha nem szaros a szája.’)
- A Varsói szerződést felváltotta a NATO. Az orosz blokk felbomlásával a NATO amúgy értelmét vesztette, és gyakorlatilag mi támasztottuk fel, bedőlve egy olcsó marketing fogásnak- feltételekhez kötötték, és jól megfizetették a belépést (ld. Tom Sawyer kerítés festetése Mark Twain klasszikus könyvében.).
- Kapolyi és Apró anno feláldozta volna a hévízi tavat, a dunántúli karsztvízrendszert és a budai hőforrásokat az orosz katonai érdekeknek (magas titántartalmú bauxit érc bányászata hadiipar számára). Ma Szekeres és társai katonai létesítményekkel csúfítanák el természetvédelmi tájainkat.
- Kádár nem küldött harcoló egységet Afganisztánba. Ma az amerikaiak csatlósaiként kockáztatják ott katonáink életét.
- Az ’átkosban’ voltak megfigyeltetések (III/III-asok által pusziért). Kapolyi százmilliókat költött kompromittáló információk beszerzésére. Hurrá, már van Watergate ügyünk, mint a nagyoknak, csak itt nem bukik bele senki. (Kapolyi kétes hírű és értékű Ukrán áram import ügyleteiből szerzett milliárdjai simán fedezték e kis huncutság költségeit, és még ki tudja hogy mit.)
- Anno Carlos húzta meg magát nálunk pár hónapig, a rendszerváltás után Mogiljevicsnek adtunk menedéket közel tíz évig. (Nem lepődnék meg, ha az Asztória környékén Bin Ládenbe botlanék)
- Az oktatásunk nemzetközi viszonylatban valaha megállta a helyét, mezőgazdaságunk kimondottan jó volt, az ipar viszont megsínylette Reagan COCOM listáját, de azért létezett. Ma – No komment.
Nagy különbség még, hogy Kádár a harácsoló elemeket kordában tudta tartani, és bizonyos határig szembeszállt a nagytestvérrel (az orosz kemény vonal kimondottan utálta ezért, a reformerek viszont példaképüknek tekintették- pl Gorbacsov). Ma a köpönyegforgatók szabadon garázdálkodnak.
Summa summarum: A rendszerváltáskor lett volna mire építeni. Pozsgai Imre annak idején a saját erőből történő felzárkózást szorgalmazta az ázsiai kistigrisek mintájára. Bizonyos köröknek viszont pénz kellett, mégpedig gyorsan. Ők győztek. Amit lehetett eladtak, amit nem azt feléltek.
across
Nyomtatható változat
Küldje el ezt a cikket barátjának, ismerõsének!
Írjon ön is cikket!






